Amikor eldöntöttem, hogy a földi Élet végső kapuján átlépők búcsúztatását szeretném méltó módon kísérni, valamint a hátrahagyottak aktív és elhúzódóbb gyászfolyamatait segíteni, többen feltettek nekem egy fontos kérdést: Hogy lehet ezt úgy csinálni, hogy ne vonódjon be az ember érzelmileg és mégis megható legyen egy búcsúztató szertartás? Lehetséges egyáltalán?
Való igaz, hogy elhunytakat búcsúztatni nem egy szokványos tevékenység, hiszen rendkívüli empátiát igényel. Úgy vélem, hogy erre vagy alkalmassá válik az ember, vagy nem. Nem elegendő hozzá, ha valaki szépen tud szavalni, vagy énekelni, netán retorikai beszédeket összeállítani. Ez csupán egy technikai része a nagy egésznek. Ennél jóval többről szól. Belső egyensúly, tartás, folyamatos önismereti út, kapcsolatteremtési képesség, bizalmi tér megteremtése sokkal lényegesebb.
Azt gondolom, hogy egy polgári búcsúztatónak az egyik legfontosabb „feladata”, hogy az elhunyt családtagjaival kialakítson egy olyan biztonságos teret, ahová a gyászoló bátran leteheti pillanatnyi megéléseit, és akivel nyíltan megoszthatja a veszteséggel kapcsolatos érzéseit, gondolatait, megélheti aktív gyászának bármilyen mélységét, akár szokatlan mivoltát.
Ehhez elengedhetetlenül fontos, hogy a búcsúztató képes legyen az értő figyelem és a meghallgatás művészetére. Teljes bizonyossággal merem mondani, hogy mindezeket a legjobban a mindennapi életünk során, a saját kapcsolatainkban tudjuk egyre jobban tréningezni és finomhangolni. Én is folyvást tanulom magam.
Tehát a „munka” Magvasabb részét nem képzéseken lehetséges elsajátítani, mert a valóban szükséges kompetenciákat belső önmunka során tudjuk magunkból felszínre hozni.
Választ adva a fenti kérdésre, mások gyászát nem lehetséges átélni és nem is feladata egy búcsúztatónak együtt gyászolni a hozzátartozókkal. Meghallgatni, kísérni lehet csupán a gyászolókat és érzelmi bevonódás helyett együtt érző támaszra van legnagyobb szüksége a hozzátartozóknak.
Úgy vélem, hogy mindezeket szem előtt tartva lehet valóban méltóságteljes megemlékezéssel búcsút venni a földi utazás állomásán átlépő embertől.